A Szent László Gimnázium Diákönkormányzata

Iskolai élet / A diákönkormányzat bemutatása

A Szent László Gimnázium Diákönkormányzatának bemutatása

A) A Diákönkormányzat felépítése és működése

I. Mi a Diákönkormányzat?

A Diákönkormányzat (rövidítve: DÖK) a diákok által létrehozott olyan szervezet, mely képviseli a tanulók

érdekeit a tanulókat érintő minden kérdésben, megvalósítja a tanulók képviseletét az őket érintő fórumokon

való részvétellel, biztosítja az információáramlást a tanulók és az iskolavezetés, illetve a tantestület között,

valamint megszervezi, támogatja az iskolai diákéletet.

II. A Diákönkormányzat szervezete

1. A Szent László Gimnáziumban osztály-szerkezete átalakulás alatt áll. Pillanatnyilag összesen 24 osztály van: a B, D, szekciókban egyaránt négy-négy, az A, E és F szekcióban pedig öt, a C szekcióban 1 osztály. A felmenő rendszerben bevezetett változások végeredménye három 5 évfolyamos (A, E, F) és két 4 évfolyamos (B, D), tehát összesen 23 osztály lesz. Egy szekciót alkotnak az azonos betűjelű osztályok (pl. 1., 2., 3. és 4. B) és szekcióvezető tanáruk. A diákgyűléseken az osztályok egyenlő arányban képviseltethetik magukat.

2. Diákgyűléseink: a 72-ek (Diákközgyűlés), a 48-ak és a 7-ek. (A gyűlések elnevezései már nem feltétlenül azonosak a tagok számával, csak a kezdeti létszámokat tükrözik.)

a) 72-ek: egy évben egyszer ülésezik, rendszerint októberben. Tagjai: 3-3 képviselő osztályonként (jelenleg 75 fő).

b) 48-ak: gyakrabban működő szerv a Diákönkormányzaton belül. Általában négy-hat hetente egyszer ülésezik. Tagjai: osztályonként 2-2 képviselő (jelenleg 50 fő).

c) 7-ek: naponta ülésező vezetőség. Tagjai: egy-egy szekcióvezető és a diákelnök.

d) Ábrán a szervezetet a következőképp mutathatjuk be:

A diákönkormányzat szerkezete

III. A Diákönkormányzat szerkezeti felépítése

1. A diákvezetőség:

a diákelnök és a szekcióvezetők (együtt a 7-ek). Számukra feladatkörök vannak kijelölve, melyeket (a

diákelnökség kivételével) megoszthatnak egymás között.

a) A diákelnököt a 72-ek gyűlése választja meg év elején. Megválasztása 1 évre szól. Feladata: a

Diákönkormányzat irányítása, a vezetőség feladatköreinek összefogása. A vonatkozó

dokumentumokon történő aláírásával kizárólag ő gyakorolja a Diákönkormányzat egyetértési jogát.

b) Feladatkörök a vezetőségen belül:

(i) tanulmányi felelős

(ii) szociális felelős

(iii) kulturális felelős

(iv) érdekvédelmi felelős

(v) sportfelelős

(vi) külügyi felelős

(vii) jegyző

(viii) gazdasági felelős

(i) A tanulmányi felelős feladatai:

– tanulmányi versenyek szervezése;

– tájékoztatás a fakultációkról;

– tájékoztatás a nyolcadikosok (általános iskolások) számára;

– tanulmányi versenyekben való segítségnyújtás;

– folyamatos tájékoztatás a diákokat érintő tanulmányi versenyekről, illetve pályázatokról;

– segítségnyújtás a könyvtár működésének kialakításában.

Véleményét ki kell kérni a pályázatok, versenyek megszervezéséhez.

(ii) A szociális felelős feladatai:

– a DÖK képviselete a diákszociális bizottságban;

– javaslattétel a tanulói szociális juttatások elosztási rendszerére;

– a DÖK által biztosított rendkívüli segély elbírálása.

(iii) A kulturális felelős feladatai:

– programszervezés;

– rendezvények lebonyolításának felügyelete;

– a tanórákon kívüli diákélet megszervezése;

– tájékoztatás az iskolán kívüli, illetve belüli kulturális tevékenységekről.

Véleményét ki kell kérni a tanórákon kívüli tevékenység formáinak meghatározásához.

(iv) Az érdekvédelmi felelős feladatai:

– részvétel a tanulói érdekek védelmében, illetve egyeztetésében minden ilyen vonatkozású

fórumon;

– a diákérdekek képviselete a fegyelmi tárgyalásokon és egyéb fórumokon.

(v) A sportfelelős feladatai:

– a DÖK képviselete a DSE közgyűlésen;

– felügyelés a különböző bajnokságokra;

– a diákok tájékoztatása a különböző sporteseményekről és lehetőségekről

(bajnokságokról);

– sportesemények megszervezése;

– a díjak biztosítása;

– javaslattétel a vezetőségi üléseken a sportesemények támogatására.

Véleményét ki kell kérni a sportlétesítmények működtetéséről.

(vi) A külügyi felelős feladatai:

– kapcsolattartás a külső iskolák diákönkormányzataival;

– kapcsolattartás a testvér- és UNESCO-iskolákkal;

– protokolláris feladatok ellátása;

– tájékoztatás a diákcserékről;

– a diákcserék szervezésének figyelemmel kísérése;

– a különböző fórumokon való képviselet biztosítása.

(vii) A jegyző feladatai:

– jegyzőkönyv készítése, tájékoztatás az ülésekről;

– a vezetőség folyamatos tájékoztatása;

– nyilatkozatok megszerkesztése;

– "infós" lap (ill. más tájékoztató dokumentumok) szerkesztése;

– a tantestület tájékoztatása;

– a faliújság felügyelése.

(viii) A gazdasági felelős feladatai:

– a Diákönkormányzathoz benyújtott pénzügyi jellegű kérdésekkel, kérvényekkel

kapcsolatos ügyintézés;

– a Diákönkormányzat által szervezett vagy támogatott programok, rendezvények pénzügyi

felülvizsgálata

(részletesebben lásd: A Diákönkormányzat gazdasági szabályzata).

2. A Diákönkormányzat munkáját segítő tanár (DÖMST):

mint azt a cím is megfelelően takarja, a DÖMST feladata a Diákönkormányzat segítése. A DÖMST jelen van minden diákgyűlésen és a kapcsolatot tartja a Diákönkormányzat és a tantestület, az iskolavezetés között.

B) Programok, rendezvények iskolánkban a Diák-

önkormányzat szervezésében, illetve támogatásával

1. Gólyabál

A Gólyabál teljes megszervezése a Diákönkormányzat feladata. Az elsős osztályok 15-20 perces

bemutatkozó műsorai után az elsősök gólyává avatása következik. A főprogram mellett egyéb kisebb

programok is szerepelnek, pl.: zenekar, disco, teaház stb.

A Diákönkormányzat szervezi a kapuügyeletet és a folyosóügyletet is.

Időpontja: október közepe-vége.

2. Lászlós Fesztivál

A Lászlós Fesztiválon a Diákönkormányzat a felügyeletet szolgáltatja és segít a programok

megszervezésében. Ha szükséges, a rendezvényt anyagilag is támogatja.

Időpontja: a tanév rendjében meghatározott időpont.

3. „Mikulásolás”

Az osztályok „meglepése” szaloncukorral.

4. Szalagavató

A Diákönkormányzat a Szalagavatón a felügyeletet szolgáltatja.

Időpontja: február eleje.

5. Kampány

A 11. évfolyamok versengése.

Időpontja: február tájéka, a tanév programjában meghatározott időpont.

6. Farsang

E rendezvény neve nem állandó, de mindig a Farsang idejében rendezzük meg. A programokat a

Diákönkormányzat szervezi a Szülői Szervezet anyagi támogatásával és segítségével. A rendezvény

bevétele a Szülői Szervezeté.

Időpontja: január-február.

7. Lászlós Hét

Melynek megrendezése a Diákönkormányzat feladata a tantestület segítségével. Rendezvényei között szerepel a PORTYA és a 10. évfolyamosok UNESCO versenye.

Időpontja: a tavaszi szünet előtti hét (illetve a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint).

8. Nulladikos buli (Tojásbuli)

A nulladikos lászlós diákok részére szervezett program, melyet teljes egészében a Diákönkormányzat

rendez. A program főleg vetélkedőkből, ismerkedést segítő feladatokból áll.

Időpontja: május közepe-vége.

9. Évzáró buli

Újra bevezetett program. A tanév utolsó napjainak valamelyikén rendezett udvari program.

Időpontja: a tanév rendjében meghatározott időpont.

10. Diákönkormányzati tábor

Az iskola balatonszepezdi táborhelyén tartjuk, 3-4 nap időtartamú. A vezetőség átadja munkája során

szerzett tapasztalatait és tudását a táborban levő diákoknak. A nulladikosok betekintést nyerhetnek a

Diákönkormányzat életébe és megismerhetik annak működését, feladatait, kötelezettségeit és jogait.

Időpontja: augusztus közepe-vége.

A Szent László Gimnázium Diákönkormányzatának SzerVezeti és MŰKÖDÉSI SzabályzATA

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 63. paragrafusa alapján megalakult a Budapest Kőbányai Önkormányzat Szent László Gimnázium Diákönkormányzata 1995. március 4-én.

Az alábbiakban (ahol erre utalás történik) a következő jogszabályok megfelelő részeinek idézése található:

– a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról – V. fejezet: A közoktatási

rendszer intézményeinek működése – A tanulók közösségei, a diákönkormányzat c. rész (62-64. paragrafu-

sok) [rövidítve: Ktv. = közoktatási törvény];

– a közoktatási törvény végrehajtására a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott (és később módosí-

tott) 11/1994. (VI. 8.) MKM számú rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről – A diákönkor-

mányzat c. rész (31. paragrafus) [rövidítve: Vhr. = végrehajtási rendelet].

Ezek kiegészítései az iskolavezetés, a nevelőtestület és a Diákönkormányzat egyetértésével és elfogadásával szerepelnek a szabályzatban.

A) A Diákönkormányzat

I. A Diákönkormányzat kereteinek jogszabályi kijelölése [Ktv. 63. § (1), (2), (4) bekezdések alapján]

1. A tanulók és a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

2. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti [iskolánkban a Diákönkormányzat munkáját segítő tanár – DÖMST], aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

3. Ha az iskolában több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyik megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai diákönkormányzat).

4. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, illetve házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

II. A Diákönkormányzat célja:

1. a tanulók érdekeinek képviselete a tanulókat érintő minden kérdésben;

2. a tanulók és az iskolavezetés, illetve a tantestület között az információáramlás biztosítása, ezzel segítve a döntéshozatalok és a döntések végrehajtását a diákság körében;

3. az iskolai diákélet megszervezése, támogatása.

III. A Diákönkormányzat feladata:

jogainak gyakorlása.

IV. A Diákönkormányzat jogai

IV./I.

1. A Diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt [Ktv. 63. § (3) bekezdés alapján]:

a) saját működéséről;

b) a munkáját segítő tanár személyéről;

c) a Diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról;

d) hatáskörei gyakorlásáról;

e) munkájának segítésére szervezetek, bizottságok megalapításáról;

f) egy tanítás nélküli munkanap programjáról;

g) pályázatok, tanulmányi versenyek kiírásáról, megrendezéséről;

h) iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetésé-

ről, valamint

i) a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról.

Továbbá:

j) a Diákönkormányzat jogosult szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a Diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja [Ktv. 64. § (1) bek.].

2. A Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben [Ktv. 64. § (2) bek.]:

a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai SZMSZ elfogadásakor és

módosításakor;

b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

valamint:

d) a Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor [Ktv. 64. § (3) bek.].

3. Az iskolai Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni [Vhr. 31. § (1) bek. alapján]:

a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál;

b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához;

c) a tanulók fegyelmi ügyeiben;

d) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez;

e) az iskolai ünnepélyek szervezésében;

f) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához;

g) a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvételről;

h) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához (pl.: szakkörök);

i) az iskola külső kapcsolatrendszerének kialakításához;

j) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához;

továbbá:

k) a Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben [Ktv. 63. § (5) bek.].

IV./II.

1. Azokban az ügyekben, amelyekben a Diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá ha a Diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a Diákönkormányzat részére [Vhr. 31. § (9) bek.].

2. A Diákönkormányzat képviselői szavazati joggal részt vehetnek:

a) a tanulókat érintő fegyelmi tárgyalásokon;

b) az iskolaszék munkájában.

3. A Diákönkormányzat képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek:

a) az érettségi-vizsgabizottságban minden érettségiző osztálynál egy-egy fő képviseletében;

b) a nevelőtestületi gyűléseken, amelyeken a diákokat érintő kérdések napirenden szerepelnek, és minden diákokat érintő fórumon (tanulmányi, szociális, stb.).

B) A Diákönkormányzat szerkezeti felépítése

I. Diákközgyűlés (72-ek gyűlése, testülete):

1. a diákság legfőbb döntéshozó, tájékoztató és tájékozódó fóruma [Vhr. 31. § (3) bek. alapján];

2. résztvevői:

a) osztályonként három-három választott képviselő, fejenként egy szavazati joggal;

b) az iskola igazgatója;

c) a Diákvezető testület;

d) a Diákönkormányzat munkáját segítő tanár (DÖMST).

II. Negyvennyolcak tanácsa (48-ak gyűlése, testülete):

1. a Diákönkormányzat valamennyi jogát gyakorolja két közgyűlés között, kivéve a Diákönkormányzat működésével és hatásköreinek gyakorlásával kapcsolatos jogokat;

2. résztvevői:

a) osztályonként két-két választott képviselő, fejenként egy szavazati joggal;

b) a Diákvezető testület;

c) a Diákönkormányzat munkáját segítő tanár (DÖMST).

III. Diákvezető testület (diákvezetőség):

1. a 48-ak ülései közti időszakban ügyvezető testületként működik;

2. tagjai:

a) a diákelnök;

b) hat szekcióvezető.

3. A diákelnök nem lehet egy személyben szekcióvezető is. Amennyiben a közgyűlésen szekcióvezetőt vá-

lasztanak diákelnökké, a szekciónak – egy hónapon belül – új szekcióvezetőt kell választania, és ennek

megtörténtéig a diákelnök látja el a szekcióvezetői feladatokat.

IV. A Diákönkormányzat munkáját segítő tanár (DÖMST):

1. felügyeli a Diákönkormányzat működésének törvényszerűségét, jogszerűségét;

2. segíti a tájékoztatást az igazgatóság, a tantestület és a Diákönkormányzat között, valamint továbbítja a Diákönkormányzat véleményét az iskolavezetés és a tantestület felé, és a lehetőséghez mérten képviseli azt;

3. tanácskozási és javaslattételi joggal részt vesz a diákvezetőség és a 48-ak ülésein.

V. A Diákönkormányzat szerveinek feladatkörei

1. Az évi rendes Diákközgyűlés feladata és kizárólagos joga, hogy:

a) szavazzon az iskola igazgatója által tartott, illetve más éves beszámolók elfogadásáról;

b) megvitassa, felülbírálja a Szervezeti és működési szabályzatot, és annak bármilyen változtatását jóváhagyja;

c) a diákelnököt megválassza.

2. A döntési és egyetértési jogokat a 48-ak tanácsa gyakorolja. Egyéves mandátumának lejárta előtt átvizs-

gálja a Szervezeti és működési szabályzatot, javaslatot tesz az esetleges változtatásokra, módosításokra.

3. A Diákönkormányzat vezetősége (az elnökkel) képviseli és továbbítja a 48-ak döntéseit, illetve a 48-ak

ülései közötti időszakban ügyvezető testületként működik:

a) gyakorolja a véleményezési jogokat;

b) minden olyan kérdésben, mely érinti a diákságot, képviseli érdekeit, véleményt nyilvánít, javaslatot tesz, kezdeményez;

c) tanulmányi, szociális, kulturális, érdekvédelmi, sporttal, külső kapcsolatokkal foglalkozó, gazdasági, illetve jegyző felelősöket (esetleg bizottságokat) jelöl ki, gondoskodik működésükről;

d) biztosítja a Diákönkormányzat szavazati joggal rendelkező képviseletét a fegyelmi tárgyalásokon, illetve az iskolaszékben;

e) biztosítja a Diákönkormányzat tanácskozási joggal rendelkező képviseletét az érettségi-vizsgabizottságokban, az értekezleteken, illetve a törvény által előírt minden fórumon;

f) javaslatot tesz a Diákönkormányzat évi munkatervére;

g) a megválasztását követő tanévben előkészíti, megszervezi és lebonyolítja az évi rendes Diákközgyűlést – ennek keretében a diákelnök-választást –, javaslatot tesz az esetleges változtatásokra, módosításokra;

h) előkészíti, megszervezi és lebonyolítja az összes további gyűlést az év folyamán;

i) a 48-ak által elfogadott programok megvalósítását megszervezi, illetve megbízásokat ad ki a feladatok elvégzésére;

j) javaslattételi, tanácskozási joggal részt vesz a 48-ak és a 72-ek tanácskozásain.

C) A Diákönkormányzat működési szabályzata

I. Diákönkormányzati választások

1. A mandátumok a szavazást követő egy évre szólnak.

2. A Diákközgyűlés tagjait az osztályok választják meg, visszahívásukra csak az őket megbízó osztálynak van joga.

3. A Negyvennyolcak tanácsának tagjait az osztályok, a szekcióvezetőket a szekciók választják meg. A tagok visszahívására csak az őket megbízó osztálynak van joga.

4. A diákelnök megválasztása az évi rendes Diákközgyűlés során [Vhr. 31. § (3)-(5) bek. alapján]

a) A jogszabály szerinti diákközgyűlés-szabályzat iskolánkban a 72-ek küldöttközgyűlésére érvényes.

b) A diákelnököt a jelöltek közül kell megválasztani, jelölte(ke)t pedig a szekciók állíthatnak.

c) A jelöltek névsorát a Diákközgyűlés előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

d) A gyűlésen a képviselők – titkos szavazással és egyszerű többséggel – megválasztják a jelöltekből a diákelnököt.

e) A diákelnök visszahívását kezdeményezheti:

(i) az iskola igazgatója;

(ii) a Diákönkormányzat vezetősége;

(iii) a Negyvennyolcak testülete;

(iv) a DÖMST.

f) A diákelnök leváltásáról a Diákközgyűlés egyszerű többséggel (az összes szavazásra jogosultnak több mint fele, azaz legalább 38 fő egyetértésével) dönt.

5. A DÖMST személyére vonatkozóan a 7-ek egyszerű többséggel (legalább 4 fő egyetértésével) dönt a 48-ak jóváhagyásával. Az iskola igazgatója fenntartás nélkül elfogadja.

a) Visszahívását kezdeményezheti:

(i) az iskola igazgatója;

(ii) a Diákönkormányzat vezetősége;

(iii) a Negyvennyolcak testülete.

b) A DÖMST leváltásáról a 7-ek egyszerű többséggel (legalább 4 fő egyetértésével) és a 48-ak

jóváhagyásával dönt.

II. A Diákönkormányzat szervezeti működése

1. A Diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit,

berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését [Ktv. 63. § (6) bek.].

2. A Diákközgyűlés (küldöttközgyűlés) lebonyolítása [Ktv. 63. § (7) bek., Vhr. 31. § (3)-(8) bek. alapján]

a) Az iskolában évente legalább egy alkalommal Diákközgyűlést kell szervezni a Diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából (évi rendes Diákközgyűlés).

b) Az ülés napirendi pontjait az ülés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

c) Határidős tevékenységek megvitatására összehívható rendkívüli gyűlés, ebben az esetben a kihirdetési határidő két nap. Rendkívüli gyűlés összehívását kezdeményezheti:

(i) az iskola igazgatója;

(ii) a Diákönkormányzat vezetősége;

(iii) a Negyvennyolcak testülete;

(iv) a tanulóifjúság egyötöde.

d) Az ülésekről jegyzőkönyv készül.

e) Az évi rendes Diákközgyűlésen éves beszámolót tart az iskola igazgatója, a diákvezetőség és a gazdasági felelős. Ezenkívül megvitatják, felülbírálják a Szervezeti és működési szabályzatot, többség esetén (az összes szavazásra jogosultnak több mint fele, azaz legalább 38 fő egyetértésével) módosítják. A kívánt módosításokat a gyűlés meghirdetésekor kell közzétenni.

f) A Diákközgyűlés határozatképességéhez szükséges az összes képviselőnek több mint fele, azaz legalább 38 fő jelenléte.

g) Az ülések nyitottak, a nem küldött résztvevők tanácskozási, javaslattételi joggal rendelkeznek.

h) Az évi rendes Diákközgyűlés ajánlott időpontja szeptember vagy október.

3. A 48-ak tanácsa hathetente ülésezik, az ülések napirendi pontjait az ülés megrendezése előtt tizenöt

nappal nyilvánosságra kell hozni.

a) Határidős tevékenységek megvitatására összehívható rendkívüli gyűlés, ebben az esetben a kihirdetési határidő két nap. Rendkívüli gyűlés összehívását kezdeményezheti:

(i) az iskola igazgatója;

(ii) a diákelnök;

(iii) a szekcióvezetők fele;

(iv) a 48-ak testületének egyötöde (azaz legalább 10 fő).

b) Az ülésekről jegyzőkönyv és emlékeztető készül.

c) Az emlékeztetőt minden osztály megkapja.

d) Az emlékeztetőn szerepelnie kell azoknak az osztályoknak, amelyeknek képviselői nem vettek részt az ülésen.

e) A Negyvennyolcak gyűlésének határozatképességéhez szükséges az összes képviselőnek több mint fele, azaz legalább 26 fő jelenléte.

f) Az ülések nyitottak, a nem küldött résztvevők tanácskozási, javaslattételi joggal rendelkeznek.

4. A vezetőség szükség szerinti gyakorisággal ülésezik (pl. a 48-ak gyűlése előtt).

a) Az ülést kezdeményezhetik:

(i) az iskola igazgatója;

(ii) a diákelnök;

(iii) a szekcióvezetők;

(iv) a DÖMST.

b) Az ülések zártak, a megbeszélésről emlékeztető készül belső használatra.

c) A vezetőség biztosítja a 48-ak üléseinek kellő időben történő meghirdetését.

d) A diákelnök gondoskodik a vezetőség képviseletéről a megfelelő fórumokon (pl.: iskolaszék, fegyelmi tárgyalás).

5. A Diákönkormányzat létrehozhat célérdekből szerveződő diákköröket, tanulóközösségeket. Ezek kötelesek szervezeti és működési szabályzatukat az elnökségnek bemutatni, a 48-ak testületével jóváhagyatni, az évi rendes Diákközgyűlésen tevékenységükről beszámolni.

Melléklet:

A Diákönkormányzat gazdasági szabályzata

I. A Diákönkormányzat gazdasági felelőse

1. A Diákönkormányzat gazdasági felelőse (a továbbiakban: gazdasági felelős) a Diákönkormányzat gazdasági ügyeinek intézője, nyilvántartója, felelőse.

2. A gazdasági felelőst a diákvezetőség maga választja a hat szekcióvezető közül egyszerű többséggel, illetve egy arra alkalmas személyt bíz meg.

3. A gazdasági felelősnek jogában áll az alábbi feladatai közül eggyel vagy többel bárkit vagy bárkiket nyilvánosan megbízni, ám a felelősség változatlanul őt terheli az alább foglaltak szerint mindenért.

II. A gazdasági felelős kötelességei:

1. a Diákönkormányzathoz benyújtott pénzügyi jellegű kérdésekkel, kérvényekkel kapcsolatos

ügyintézés;

2. a Diákönkormányzat által szervezett vagy támogatott programok, rendezvények pénzügyi

felülvizsgálata;

3. a rendezvényekre a 7-ekkel megbeszélt számú jegy elkészítése, azok ellátása pecséttel.

A jegyeken szerepelnie kell a következőknek:

a) a rendezvény neve;

b) a rendezvény helye, címe, dátuma, ideje;

c) a jegy ára;

d) sorszám (nem kézzel írva);

e) a DÖK pecsétje;

f) rövid emlékeztetés arról, hogy a házirend az adott rendezvényen is érvényes (pl. "A Szent László Gimnázium házirendje értelmében a dohányzás, alkohol és drog fogyasztása tilos!");

valamint:

g) rá lehet írni, hogy a vásárló a jegy árával a DÖK-öt támogatja.

A jegyek ezek bármelyike nélkül (a g) pontot kivéve) érvénytelennek minősülnek és fel nem használ-

hatók;

4. a Diákönkormányzat hozzávetőleges, egész évi költségvetésének kidolgozása az év elején, amit a 48-ak gyűlésén ismertetnie kell;

5. az év eleji közgyűlésen, mandátuma lejártával, beszámoló tartása addigi munkájáról;

6. pontos, naprakész könyvelés vezetése egy füzetben mindenfajta pénz mozgásáról a DÖK kasszáját illetően.

a) A pontosság érdekében a könyvelésben tranzakcióként jelezve kell, hogy legyen:

(i) a pénz összege előjellel;

(ii) egy-két szóban az előjeltől függően az, amire ezt az összeget költötték vagy ahonnan az származik;

(iii) a tranzakcióban részt vevő másik fél/felek neve(i) (személy[ek] és/vagy szervezet[ek] neve[i]);

(iv) a tranzakció dátuma.

Minden egyes tranzakció mellett külön oszlopban szerepelnie kell az egyenlegnek.

b) Az ellenőrizhetőség érdekében a Diákönkormányzat gazdasági felelőse a felelős azért is, hogy a könyvelésben minden bejegyzés bizonyítható legyen a következők egyikével:

(i) közületi számla, nyugta;

(ii) szerződés;

(iii) maradék jegy a rendezvényről.

Ezek mindegyikét áttekinthetően, naprakészen kell megőrizni (pl. időrendi sorrendben tartva, rendezvények szerint külön borítékokba csoportosítva, stb.).

A számlákat, szerződéseket összevonva könyvelni nem megengedett, mindegyiknek külön-külön kell a könyvelésben szerepelnie (ezen pontban a fentebb írtak szerint);

7. könyvelése alapján az év végén egész éves, időszakonként (pl. rendezvényeket követően) részleges

beszámoló készítése a Diákönkormányzat pénzének egyenlegéről, s ezek ismertetése a 48-ak

gyűlésein;

8. könyvelésének a 48-ak által felhatalmazott bármely személy kérésére való bemutatása, és a könyvelés

hitelessége ellenőrzésének lehetővé tétele (a hatodik pontban foglaltaknak megfelelő formában),

valamint indokolt kérésre mindennek alátámasztása a pénz tanúk jelenlétében történő, saját kezű

leszámolásával;

9. mindenféle, a költségvetés alapján felmerülő költségek kiutalása az illetékes személy(ek)-

nek/szervezet(ek)nek (a III. rész 2. pontja alapján). A pénz kézbesítését saját kezűleg kell

intéznie, s a pénznek lezárt borítékban kell lennie, melyen fel van tüntetve:

a) a személy(ek)/szervezet(ek) neve(i);

b) a borítékban lévő összeg;

c) a pénz rendeltetésére való utalás.

III. A Diákönkormányzat kasszája

1. A DÖK kasszája biztos helyen tartandó (pl. a gimnázium gazdasági irodája, stb.).

2. A gazdasági felelősnek kizárólagos joga:

a) a kazettát kinyitni;

b) a kazettába pénzt helyezni;

c) a kazettából pénzt kivenni.

3. A kasszából történő pénzkivétel módja a következő:

a) 5 000 forint összeghatárig a gazdasági felelős saját maga dönthet róla;

b) 5 000 forint és 20 000 forint közti összeg esetén a 7-ek legalább három tagjának engedélye

szükséges hozzá; e három tag a gazdasági felelős és a diákelnök, valamint még egy

szekcióvezető, ha pedig az első két funkciót egy személy látná el, rajta kívül még két

szekcióvezető;

c) 20 000 forint összeghatár felett kizárólag a 48-ak dönthet róla.

d) Az a) és b) pont szerinti döntési jog nem helyettesíti a kifizetés utáni beszámolót a 48-ak gyűlése

előtt.

Záradék

1. A Diákönkormányzta szervezeti és működési szabályzatának módosítására, kiegészítésére javaslatot tehet a Diákönkormányzat minden tagja, a tantestület, valamint az iskola vezetése. Ezt az évi rendes Diákközgyűlés köteles megtárgyalni és szavazattöbbség esetén a szabályzatot módosítani.

2. Ezen szabályzatot az évi rendes Diákközgyűlés 1995. február 5-én fogadta el, és módosította:

2001. október 9.-én.

2008. október 14.-én.

2010. október 5-én.

A SZENT LÁSZLÓ GIMNÁZIUM SZEKCIÓINAK

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

(ajánlás)

A) A szekciók szerkezeti felépítése

I. Szekcióközgyűlés

1. A szekcióközgyűlés a szekció legfőbb döntéshozó, tájékoztató és tájékozódó fóruma.

2. A szekcióközgyűlésre minden – a szekción belüli – osztály öt főt delegálhat.

3. A szekcióközgyűlésen a résztvevők megválasztják a szekció diákelnök-jelöltjét/-jelöltjeit.

4. A szekcióközgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint fele jelen van.

II. Szekcióvezető testület:

1. a szekció valamennyi jogát gyakorolja két szekcióközgyűlés között, kivéve a szekció működésével és hatásköreinek gyakorlásával kapcsolatos jogokat;

2. tagjai:

a) a szekcióvezető;

b) osztályonként választott két-két képviselő, akik egyben a 48-ak testületének tagjai; ők az üléseken egy-egy szavazattal élhetnek; a küldötteknek a kettéosztott osztályok két csoportjából kell kikerülnie;

c) a szekcióvezető tanár tanácskozási, javaslattételi joggal.

3. A szekcióvezető-testületi gyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint fele jelen van.

III. Ábrán a szervezetet a következőképp mutathatjuk be:

IV. A szekcióvezető testület feladatai:

1. a szekcióvezető tanár jóváhagyásával meghatározza saját működési rendjét, szerveinek hatáskörét;

2. képviseli a szekciótagok érdekeit, kezdeményezéseit, biztosítja azok továbbítását a Diákönkormányzat, az iskolavezetés és a szekció tanárai felé;

3. a diákönkormányzati ülések előtt egyeztet;

4. biztosítja az információáramlást a Diákönkormányzat, az iskolavezetés, a szekció vezetése és a szekció osztályai között.

V. A szekcióvezető testület jogai:

1. javaslatot tehet és véleményt nyilváníthat:

a) a szekció tanulóit érintő tanulmányi, szakmai vagy személyi kérdésekben;

b) a szekción belüli versenyek, pályázatok meghirdetésére vonatkozóan;

c) a szekció tanulmányi eszközeinek felhasználását illetően;

d) a szekció tanulóinak munkabeosztására vonatkozóan;

2. biztosítja a szekciótagok érdekeinek képviseletét az őket érintő fegyelmi tárgyaláso(ko)n.

B) A szekciók működési szabályzata

I. Szekción belüli választások:

1. A szekcióközgyűlésekre és a szekcióvezető-testületi gyűlésekre delegált tagok megválasztása az osztályokban történik.

a) A szekcióközgyűlésre delegált tagokat csak a megbízó osztály hívhatja vissza.

b) A szekcióvezető-testületi gyűlésekre delegált tagok visszahívását kezdeményezheti:

(i) a szekcióvezető;

(ii) a szekcióvezető testület;

(iii) a szekcióközgyűlés;

(iv) a képviselt osztály;

(v) a szekcióvezető tanár.

2. A szekcióvezető megválasztása a szekcióközgyűlésen, egyszerű többséggel történik küldöttgyűlés formájában. Ezen öt fő vesz részt osztályonként: a két 48-ak képviselő és három tanuló, akik választanak és választhatók.

a) A szekcióvezető leváltását kezdeményezheti:

(i) a szekcióközgyűlés;

(ii) a diákelnök;

(iii) a diákvezetőség;

(iv) az iskola igazgatója;

(v) a DÖMST.

b) A szekcióvezető leváltásáról a szekcióközgyűlés egyszerű többséggel dönt.

c) A szekcióvezető megválasztása után 1 évvel köteles szekcióközgyűlést összehívni, ott beszá-

molni az előző év eredményeiről, és lebonyolítani az új választást.

d) A szekcióvezető feladata a szekció tanulóinak képviselete a diákönkormányzati szervekben.

II. A szekciók szervezeti működése:

1. Az évi szekcióközgyűlést a szekcióvezető vezeti le. Célszerű a Diákönkormányzat közgyűlése(i) előtt összehívni.

A szekcióközgyűlés összehívását kezdeményezheti:

a) a szekcióvezető testület;

b) a szekció tanulóinak egyötöde;

c) a szekcióvezető tanár.

2. A szekcióvezető-testületi gyűlést a szekcióvezető hívja össze és vezeti le kb. 4-6 hetente, illeszkedve a 48-ak üléseihez (azokat megelőzően), ill. a szekció osztályait érintő problémák felmerülése esetén.

ZÁRADÉK

Ezen Szervezeti és működési szabályzat módosítására, kiegészítésére javaslatot tehet a szekció minden tagja, a tantestület, valamint az iskola vezetése. Ezt a szekció köteles megtárgyalni és szavazattöbbség esetén a szabályzatot módosítani.

Buliszervezés

(ajánlás)

1. időpont, ötletek

2. egy ember, aki összefogja, vezeti a szervezést

3. engedélyek – igazgató, estis igazgató, lakógyűlés stb.

4. tervezet elkészítése

– ötletek elbírálása

– helyválasztás

– ötletekhez kivitelezők

5. igazgató úrnak tervezet benyújtása + aláírás

6. költségvetés

– jegyek készítése, ára (külsős, lászlós), eladása (külsősre hely és időpont fel-

tüntetése), feltételei (elővétel, helyszíni jegy, diákigazolvány, ív kitöltése),

– ruhatár, ruhatárjegy (pecsét + sorszám)

7. információáramlás, reklámok (plakát, rádió, szórólapok, TV-s bemutató)

– engedély a hirdetésekre, hirdetések elhelyezése, közlése

8. gondnokkal beszélni (lezárni azokat a helyeket, ahol nincs semmi, portaügyelet)

9. lista a vendégekről, zenekarokról, tiszteletdíjak + szerződések (zenekar, disco)

10. egyeztetés a stúdióval

11. teremszerződések

12. rend biztosítása (ügyelet: kapu, folyosó, terem; tisztítószerek beszerzése)

13. termek berendezése

14. buli rendszeres ellenőrzéssel

15. fizetni a zenekaroknak (átvételi szerződés)

16. takarítás

17. termek átvétele (ablak, villany), bezárása

18. teremkulcsok, elhagyott tárgyak leadása a portán

19. költségvetés

20. visszhang

Tartalom

A Szent László Gimnázium Diákönkormányzatának bemutatása................................................................... 2. old.

A Szent László Gimnázium Diákönkormányzatának szervezeti és működési szabályzata............................. 6. old.

Melléklet: A Diákönkormányzat gazdasági szabályzata..................................................................11. old.

A Szent László Gimnázium szekcióinak szervezeti és működési szabályzata (ajánlás).................................13. old.

Buliszervezés (ajánlás)....................................................................................................................................15. old.